Alapdobások

Negyedfordulatos dobás.

 

A pengefogásokkal fél, másfél, két és fél, három és fél, stb. számú fordulatú dobások hajthatóak végre.

 

A nyélfogásokkal egy, két, három, négy, stb. számú fordulatú dobások hajthatók végre.

 

 

Az egész fordulatú dobások természetszerűen nagyobb távolságokból hajthatóak végre, mint az azonos számú félfordulatú dobások, hiszen a késnek előbb - bizonyos távolságot megtéve - a félfordulatú dobásnál megszokott kiinduló helyzetbe kell fordulnia, amihez bizonyos távolság megtételére van szükség. (Fenti képeken: azonos technikával végrehajtott félfordulatos és egész fordulatos dobás. A félfordulatos dobáshoz sokkal kisebb távolság szükséges.)

 

 

 

Megfelelő dobási technikákkal azonban ez a fenti alaptétel (mármint, hogy az egész számú fordulatú dobásokhoz nagyobb távolság szükséges, mint a félfordulatú dobásokhoz) megváltoztatható, felülírható. (Legfelül és középen: azonos technikával végrehajtott félfordulatos és egész fordulatos dobás. A félfordulatos dobáshoz sokkal kisebb távolság szükséges. Legalul: lassú pörgetéssel végrehajtott félfordulatos dobás, amely ugyanolyan távolságból is végrehajtható, mint az egész fordulatos dobás. A dolog fordítva is igaz: egész számú fordulatú dobások pörgése is felgyorsítható úgy, hogy azok a normál félfordulatú dobásokhoz szükséges távolságból is végrehajthatók legyenek.)

 

A kés forgási sebességének enyhébb mértékű korrigálásához (és ezzel párhuzamosan a dobás távolságának módosításához) legalkalmasabbak a különböző fogásváltozatok, illetve ezek váltogatása (lásd ott). Az alapvető változtatásokhoz azonban a fogásváltásokon túl általában egyéb technikák alkalmazása is szükséges lehet, ezek közül a legfontosabb talán maga a dobás módja.

 

Gyors pörgetés (a dobás alapvetően a késnek a vállízület/könyökízület és a kés súlypontja által meghatározott körív mentén történő mozgatásával hajtódik végre).

 

Lassú pörgetés (a dobás tulajdonképpen a csukló egyenes irányú vízszintes előremozdításával jön létre, aminek a végén a (tenyérfogású!) kést annak elengedésekor enyhe, billentésszerű csuklómozdulattal késztetjük (lassú) forgásra.

 

 

Vízszintes félfordulatos illetve egész fordulatos dobás.

 

A vízszintes pengesíkú forgás becsapódáskor nagyon megterheli a kés hegyét, és pontosan derékszögben kell becsapódnia a késnek ahhoz, nehogy néhány dobás után eltörjön. A függőleges pengesíkú forgással dobott kések hegye csak kisebb megterhelésnek van kitéve, és ezért a kés nagyobb hibatartománnyal csapódhat be a célba, mégsem lesz baja.

 

 

Függőleges és vízszintes pengesíkú forgások.

 

Vízszintes pengefogás, oldalnézetből.

 

Vízszintes pengefogás, felülnézetből.

 

Dobótávolság változtatása a vízszintes pengefogás módosításával: legfelül a legtávolabbra, középen a rövidebb, alul pedig a legrövidebb távolságra való fogás látható (oldalnézetből).